Carbon Credit (sz�ndioxid kv�ta)

Az ENSZ vil�gszervezete 1997-ben a Kiot�i egyezm�ny keret�ben meghat�rozta a Vil�g Sz�ndioxid kibocs�t�s�nak keretsz�mait, melyet m�ra majd a vil�g �sszes nemzete elfogadott.

A Sz�ndioxid Kv�ta elsz�mol�sa roppant egyszer�.

Adott �s meghat�rozott mennyis�g� sz�ndioxidot lehet a l�gk�rbe juttatni, �s az ENSZ ellen�rzi a kibocs�t�s m�rt�k�t.

Az egyezm�ny alapj�n minden orsz�g meghat�rozott mennyis�g� sz�ndioxid kv�t�t kapott.

Vannak orsz�gok, mint p�ld�ul D�nia, akik a kapott sz�ndioxid kv�t�t nem haszn�lj�k fel, mert rengeteg Z�ld energi�t �ll�tanak el�, azaz Kv�ta felesleg�k van, m�g vannak orsz�gok, melyek sz�ls�s�gesen t�ll�pik a sz�ndioxid kv�t�t, p�ld�ul az Egyes�lt �llamok.

Az egyens�lyt a kv�takereskedelem szab�lyozza, melynek keret�ben azon orsz�gok, melyek kv�ta t�bblettel rendelkeznek, azt eladhatj�k azoknak, akikn�l kv�ta hi�ny van.

Az ENSZ kidolgozott egy gazdas�gi �szt�nz�t, a csrbon credit rendszert, amely gazdas�gi oldalr�l k�zel�ti meg a k�rd�st, �s ez p�nz�gyileg is jutalmazza az �vegh�zg�z cs�kkent�s�t, a meg�jul� energiaforr�sokkal t�rt�n� energiatermel�st. Az ilyen beruh�z�sok m�g gazdas�gosabb� v�lnak �s hamarabb megt�r�lnek.

Az ENSZ a sz�ndioxid kv�t�t ugyan meghat�rozza, ugyanakkor a kv�ta megtakar�t�st az orsz�gok saj�tosan n�velhetik, olyan beruh�z�sokkal, melyeket erre az ENSZ min�s�t.

Ilyen beruh�z�sok p�ld�ul a sz�l, v�z, napenergia hasznos�t�s, vagy az erd�telep�t�s.

A Sz�ndioxid kv�ta n�vel�s�re alkalmas beruh�z�sokat Karbon Farmnak nevezik.

A Carbor Farmok, valamint a nemzetk�zi piac, sz�ndioxid kv�ta p�nz�gyi elsz�mol�s�nak az alapja a kv�ta fizet�eszk�zz� val� t�tele, azaz a sz�ndioxid kv�ta Karbon kreditre v�lt�sa, �s a T�zsd�n jegyzett kereskedelme.

A Karbon kredit nem m�s, mint a Sz�ndioxid kibocs�t�si kv�ta �rt�ks�t�s�nek eszk�ze.

1 Karbon kredit = 1 Tonna sz�ndioxid kibocs�t�s

A Karbon kredit, jegyz�s, �s kereskedelem olyan szab�lyoz�s al� esett, mely szab�lyoz�s a Karbon kredit kereskedelmet �llami, �s magasan jegyzett t�zsde�gyn�k�k kez�ben �sszpontos�totta. Ennek oka, a rendk�v�l magas p�nz�gyi alapokban volt kereshet�, hiszen, egy -egy �llam �ves karbonkredit forgalma milli�rd-eur�s �zlet is lehet, melyhez a kisbefektet�k, vagy lakoss�gi szerepl�k nem f�rtek hozz�, nem �lvezhett�k a haszn�t.

Mit jelent ez?

A Lakoss�gi karbon kredit befektet�s, jelenleg a vil�g legnagyobb �zlete.

A Kisbefektet�i csomagokat az anyav�llalat �sszegzi, �s Karbon farmok finansz�roz�s�ra ford�tja. A Karbon farmok finansz�roz�sa r�v�n, Karbon kredit keletkezik.

Egy Karbon kredit �ra jelenleg a Piacon 14-16 Eur�.

A vil�g energiapiac�nak jelenleg csak 10-15%-a Z�ld energia.

A Karbon kredit piac a k�vetkez� 10 �v legnagyobb �zleti sikere lesz, mert ezt a piacot az ENSZ elv�r�sai szerint 2020-ra meg kell dupl�zni.

A Carbon Credit az ENSZ �ltal fel�gyelt p�nz�gyi eszk�z, hasonl�t az �rt�kpap�rhoz, sorsz�mozott, certifik�lt dokumentum. A Carbon Creditek adhat�ak vehet�ek.

Azok, akik most jegyzik a Karbon kredit �zlet�gban magukat, olyan p�nz�gyi h�l�zat els� tagjai lesznek, akik bev�teleit nem lehet kell� m�lys�gben felm�rni, �s megj�solni, de m�g a legpesszimist�bb elk�pzel�sek is elk�peszt� lehet�s�geket villantanak meg.